Családi gazdaságok

A családi gazdaság létrehozása, nyilvántartásba vétele
A családi gazdaság nyilvántartásból való törlése
A támogatás általános feltételei
Adókedvezmények
Illetékkedvezmény, illetékmentesség

A családi gazdaság létrehozása, nyilvántartásba vétele

Családi gazdaságnak minősül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.

A családi gazdálkodó az a családi gazdaságot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervének nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki

1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.

Az MgSzH területi szerve a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó

1. a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy élethivatásszerűen kívánja végezni a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet,
2. bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot,
3. az okirat hiánya esetén a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői, egyéni vállalkozó igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja,
4. nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van,
5. nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó család tagjai vagyoni, elszámolási viszonyukat szerződésben szabályozták,
6. rendelkezik őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és
7. nyilatkozik arról, hogy a szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.

A családi gazdaság nyilvántartásba vételéről az MgSzH területi szerve határozatot hoz. Az MgSzH területi szerve a nyilvántartásba vételről hozott határozat egy példányát megküldi a családi gazdasághoz tartozó ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalnak (a továbbiakban: földhivatal). A földhivatal a családi gazdálkodó földhasználati lapjára a családi gazdasághoz tartozó termőföldterületekre vonatkozó földhasználatot "családi gazdasági földhasználat" megjelöléssel jegyzi be.

Az MgSzH területi szerve a családi gazdaságról folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatokban történt változást a családi gazdálkodó 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a nyilvántartást vezető MgSzH területi szervénél.

Mikor minősül családi gazdálkodó tevékenység élethivatásszerűen végzett tevékenységnek?

Ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az 50 százalékos arányt eléri.

A családi gazdaság nyilvántartásból való törlése

1. Ha, nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei (kivéve a három éves helyben lakásra vonatkozó feltételt),
2. ha a gazdálkodó család tagjainak tulajdonában, használatában lévő földterület nagysága meghaladja a 300 hektárt,
3. ha a gazdálkodó család tagja meghal, és a túlélő családtagok nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják,
4. ha a családi gazdálkodó az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat,
5. nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.

A támogatás általános feltételei

Milyen támogatást kaphat az, aki családi gazdálkodó?

1. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghirdetett támogatásokat ( tipikusan kevés van specifikusan az ő részekre meghirdetve) ,
2. termőföld-, telephely vásárláshoz, korszerűsítéshez kapcsolódó külön jogszabály szerinti hitel utáni kamattámogatás,
3. a gazdahitelről és a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatást .

Milyen kedvezményekben részesülhet a gazdálkodó család tagja?

1. Személyi jövedelemadó tekintetében adókedvezményekre,
2. illetékkedvezményre,
3. a családi gazdaság keretein kívül folytatott tevékenységük tekintetében az általános agrártámogatási rendszerben meghirdetett támogatások igénybevételére.

Adókedvezmények

1. Évi 200 000 forintot meg nem haladó termőföld eladásból származó évi jövedelem esetében a jövedelem adómentes, ha a magánszemély éves összes jövedelme a 3,4 millió forintot nem haladja meg, és a termőföldet megvásárló vállalja, hogy 5 évig hasznosítja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
2. Jövedelemkorlát nélkül - de a továbbhasznosítási feltétel teljesítése mellett - adómentes az átruházásból származó jövedelem, ha a családi gazdálkodó vásárlása részaránytulajdon megszüntetését is eredményezi;
3. A vételár szintén jövedelemhatár nélkül adómentes, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, akinek az általa használt földterülete nem éri el a külön jogszabály szerint számított mértéket (a mérték eléréséig) feltéve, hogy a vevő magánszemély a termőföldet legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.

A családi gazdálkodó vevőnek közjegyző vagy ügyvéd előtt kell nyilatkozatot tennie a továbbhasznosítási kötelezettség vállalásáról. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg.

Adózási szempontból a családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő, 7 millió forintos bevételhatárig mezőgazdasági kistermelő.

Illetékkedvezmény, illetékmentesség

Milyen illetékkedvezményei vannak a családi gazdálkodónak?

Termőföld tulajdonjogának, és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogának megszerzésekor a családi gazdálkodó 1/4-ed illetéket fizet. Aki családi gazdálkodó hozzátartozójának a föld használatát átengedi, annak nem kell illetéket fizetnie.

Mikor illeti a családi gazdálkodót illetékmentesség?

Ha az MVH-nál regisztrált termelő, ha földjét legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.

Hogyan illeti meg az illetékkedvezmény?

A kiszabott illetékről szóló fizetési meghagyás jogerősítéséig jelzi regisztrált voltát, és vállalásait az illetékhivatal felé.