A szabadalom korlátai és védelme

A szabadalom korlátai és védelme
Előhasználati jog
Továbbhasználati jog
Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt
Az oltalmi idő
Igény a szabadalombitorlóval szemben
Nemleges megállapítás

A szabadalom korlátai és védelme

Az abszolút szerkezetű szabadalmi jogviszony nem jelent korlátlan jogosultságot, hiszen akkor éppen fékezné a gazdasági forgalmat és a technika fejlődését. Ezért a kizárólagos hasznosítási jog nem akadályozza meg a magánhasználat céljából végzett és általában a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményeket, a találmány tárgyaival kapcsolatos további kísérleteket (éppen a továbbfejlesztés érdekében) stb. Ugyanígy, mintegy a kizárólagos jogi pozíció ellentételezéseként, a szabadalmast nem illeti meg a titokban tartás joga, sőt köteles a találmányt feltárni, azaz megismertetni a társadalommal. A feltárás olyan mértékű kell legyen, hogy annak alapján megfelelő szakember a találmány tárgyát megvalósíthatná (természetszerűleg a szabadalmas engedélyével). Mindezeken túlmenően a szabadalmi oltalom korlátait jelentik még: az előhasználati jog; a továbbhasználati jog; a tranzitjog; és a szabadalmi kényszerengedély.

Előhasználati jog

Gyakori, hogy egy új termék kifejlesztésén egyidejűleg több gyártó is dolgozik, szabadalmat azonban csak az elsőbbséggel rendelkező kaphat. Ilyen esetekben előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Ebben a mértékben a szabadalmi oltalom vele szemben hatálytalan. Az előhasználati jog azonban másra nem ruházható át (nem forgalomképes), és nem is bővíthető (legfeljebb olyan mértékben, amilyen mértékű bővítésre az előhasználatra jogosult a szabadalom megadásáig komoly előkészületeket tett) .

Továbbhasználati jog

A szabadalmi oltalom átmeneti időre is megszűnhet (pl. a fenntartási díj fizetésének időleges elmulasztása miatt). Aki a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg az átmenetileg szabadalmi oltalom alatt nem álló találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett, azt változatlan terjedelemben továbbhasználati jog illeti meg a szabadalom újra érvénybe helyezését követően is. A továbbhasználati jog sem ruházható át másra és nem is bővíthető .

Tranzitjog

A szabadalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenetileg vannak az ország területén, és az olyan külföldi áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba (tranzitjog) .

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

A szabadalmas nemcsak jogosult, hanem kötelezettségei is vannak. Így nemcsak jogosult a hasznosításra, de köteles is a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében hasznosítani. Ha ezt a bejelentéstől számított négy éven át (vagy a szabadalom megadásától számított három év alatt) elmulasztja, a hasznosításra komoly előkészületeket sem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, mulasztását pedig nem tudja igazolni, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek - kérelmére - a szabadalom hasznosítására kényszerengedélyt kell adni .

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

A hasznosítás hiánya mellett kényszerengedélyt kell adni akkor is, ha egy szabadalom hasznosítása csak egy másik szabadalom megsértésével volna lehetséges. Azt a szabadalmat, amelynek a hasznosítása a másiktól függ, "függő szabadalomnak", azt pedig, amelyik ennek a használatát gátolja, "gátló szabadalomnak" nevezzük. A kényszerengedélyt kérőnek mindkét esetben igazolnia kell, hogy megfelelő feltételekkel megpróbálta megszerezni a hasznosítás jogát, továbbá hogy ő maga a találmányt hasznosítani tudja. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát a bíróság állapítja meg, a kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. A kényszerengedély nem ingyenes, azért a szabadalmasnak megfelelő díjazás jár, aminek mértékét megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A kényszerengedély másra nem ruházható át, a kényszerengedélyes másnak hasznosítási engedélyt nem adhat .

Az oltalmi idő

A törvényi korlátok között fennálló szabadalmi jog időbeli korlátozás alá is esik: a szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart . Ezalatt évenként a jogszabályban meghatározott, a fenntartás időtartamával progresszíven emelkedő fenntartási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása az oltalom megszűnésével jár, a törvény azonban a hátralékos díj megfizetésére hat hónap türelmi időt engedélyez .

Aki az oltalmi idő alatt a találmányt jogosulatlanul hasznosítja, szabadalombitorlást követ el.

Igény a szabadalombitorlóval szemben

A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeitől függően a következő - felróhatóságtól független - igényeket támaszthatja:

1. követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
2. követelheti a szabadalombitorlás, vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;

1. követelheti megfelelő elégtétel adását (szükség esetén nyilvánosság előtt);
2. követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
3. követelheti a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
4. Felróható szabadalombitorlás esetén a szabadalmas vagyoni és nem vagyoni kártérítést is követelhet.

Nemleges megállapítás

Ha valaki csupán attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indíthatnak, ezt megelőzendő kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba ("nemleges megállapítás") .