Üzemi tanács

Az üzemi tanács választása
Az üzemi tanács tevékenysége
Az üzemi tanács konzultációs kötelezettsége
Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye
Az üzemi tanács tagjának munkajogi védelme
Az üzemi tanács elnökének díjazása

A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

A munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.

Az üzemi tanács választása

Üzemi tanácsot kell választani, ha a munkahelyen a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, a megbízatás 3 évre szól. Az üzemi tanács tagjainak száma a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók száma szerint differenciált, így, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában:

1. a 100 főt nem haladja meg, 3 fő,
2. a 300 főt nem haladja meg, 5 fő,
3. az 500 főt nem haladja meg, 7 fő,
4. az 1000 főt nem haladja meg, 9 fő,
5. a 2000 főt nem haladja meg 11 fő,
6. a 2000 főt meghaladja, 13 fő üzemi megbízott megválasztására kerül sor . Ha a munkavállalók létszáma tizenöt és ötven között van, akkor üzemi megbízottat választanak.

Előfordulhat, hogy a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik. Ebben az esetben az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni azzal, hogy a munkáltató egyes önálló telephelyén, illetve részlegénél megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba.

Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál az üzemi tanácstag munkaviszonya időtartamát feltételként természetesen nem kell figyelembe venni.

Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki:

1. munkáltatói jogot gyakorol,
2. munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója,
3. választási bizottság tagja.

Az üzemi tanácsi választáson minden a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult részt venni, függetlenül attól, hogy teljes munkaidős, részmunkaidős vagy nyugdíjas-e.

Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül történik meg az üzemi tanács, illetve üzemi megbízott megválasztása . A munkáltató biztosítja az üzemi tanács, illetve megbízott választásához szükséges indokolt és szükséges költségeket.

Az üzemi tanácsi választással kapcsolatos jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül - legkésőbb a választást megelőzően nyolc héttel - választási bizottságot alakít. A választási bizottság tevékenységében a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői részt vehetnek, de a munkáltató nem. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke.

A választási bizottság meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, továbbá gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait. A választási bizottság a munkáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítja és közzé teszi a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét, majd a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk a jelölés elfogadásáról . A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan állíthat jelöltet tagjai közül. Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy legalább ötven, választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni és el kell juttatni a választási bizottsághoz.

A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a szavazólapokat, gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról is.

Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják . A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett.

Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül tartja meg első ülését. Ezen választja meg tagjai közül az üzemi tanács elnökét.

Az üzemi tanács tevékenysége

Az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja. Az üzemi tanácsot az elnök hívja össze, az ülésen a tagok csak személyesen vehetnek részt. Az üzemi tanácsot minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. Az üzemi tanács működésének részletes szabályait az ügyrendje állapítja meg . Az üzemi tanács egyes jogosítványainak gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatát üzemi megállapodás határozhatja meg. Együttműködési jog illeti meg az ÜT-t a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

Véleményezési joggal is rendelkezik, amely kiterjed többek között a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetére, valamint gyakorlatilag minden, a munkavállalók lényeges érdekeit érintő kérdésekre.

A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:

1. a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét (pl. átszervezés, átalakítás, privatizálás, korszerűsítés);
2. a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet;
3. a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket;
4. az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;
5. az éves szabadságolási tervet;
6. az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését;
7. a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét;
8. a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. .

A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot

1. legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint
2. a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,
3. legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,
4. legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

A munkáltatónál szervezett sztrájk esetén az üzemi tanács pártatlan magatartást köteles tanúsítani. Sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat, és nem akadályozhat. Ha az ÜT tagja a sztrájkban részt vesz, akkor erre az időszakra ÜT tagsága szünetel.

Az üzemi tanács konzultációs kötelezettsége

A konzultáció az Mt. szerint a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. A konzultációs kötelezettség pontos körülírása és a konzultációs határidők rögzítése - a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően - 2005-ben jelent meg a jogszabályban. Az új szabályok szerint a konzultációnak ki kell terjednie legalább:

1. a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetére,
2. a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekre,
3. a munkakörülményekre vonatkozó szabályokra,
4. azokra a kérdésekre, amelyeket az üzemi tanáccsal kötelezően véleményeztetni, illetve amelyekről azt tájékoztatni kell, valamint
5. a munkáltató és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács megállapodása szerinti egyéb kérdésekre.

Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, melynek időtartamára távolléti díjat kell a számára fizetni. A munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás ettől eltérően is meghatározhatja, de a kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét.

Az üzemi tanács tagjának munkajogi védelme

Az üzemi tanács elnökének díjazása

Az üzemi tanács elnöke tevékenységét az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el. A díjazást a munkáltató köteles biztosítani, melynek mértékét az üzemi tanács a munkáltatóval egyetértésben állapítja meg. Az üzemi tanács elnökének díjazására ezer főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál is lehetőség van, ilyet a munkáltató csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet.