Szakszervezet

A szakszervezet
A tájékoztatás joga
A szakszervezeti kifogás
A munkaidő-kedvezmény
A tisztségviselők munkajogi védelme
Kollektív szerződés kötésének joga
A szakszervezet konzultációs kötelezettsége

A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást .

A munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak .

A szakszervezet

Szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése . A szakszervezet többirányú tevékenységet fejt ki, illetve kedvezményben részesül, amelyek a következők:

1. tájékoztatás joga,
2. szakszervezeti kifogás,
3. munkaidő-kedvezmény,
4. tisztségviselők munkajogi védelme,
5. kollektív szerződés kötésének joga.

A tájékoztatás joga

A tájékoztatás joga alapján a szakszervezet a munkavállalókat tájékoztatja anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről, illetve képviselheti a tagjait . A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan tervezett vagy meghozott döntést illetően tájékoztatást kérhet, amelyek a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak. A munkáltató a tájékoztatást, illetve a döntés (tervezett döntés)indoklását nem tagadhatja meg. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet mindazokról a kérdésekről is, amelyekről az üzemi tanácsot kellene tájékoztatnia.

Fontos tudni, hogy a szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személyek a tájékoztatás során tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni. Ebben az esetben akkor minősülhet egy adat üzleti titoknak, ha a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adta át. A titoktartási kötelezettség nem zárja ki az adatnak a Munka Törvénykönyvében (a továbbiakban: Mt.) meghatározott célok elérésére történő felhasználását .

A szakszervezet jogosult továbbá ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani .

Az állami szervek (helyi önkormányzatok) és munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával is elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozóan 30 napon belül részletesen, érdemben válaszolni . A csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet tájékoztatni kell .

A szakszervezeti kifogás

A tájékoztatás megtagadása vagy a hiányos tájékoztatás, az indokolás elmaradása jogalapot ad a szakszervezeti kifogás (vétó) benyújtására. A vétó az egyik legerősebb jogi eszköz az érdekvédelemben. A kifogás előterjesztésére a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekvédelmi szerveit érintő jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen .

Kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül van lehetőség, az intézkedés megtételétől számított egy hónap eltelt után azonban már ezzel a lehetőséggel nem lehet élni . Olyan intézkedéssel szemben, amely ellen a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet (bírósághoz fordulhat) nem lehet szakszervezeti kifogást benyújtani, kivéve, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát rendes felmondással a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg. Ez utóbbi esetben tehát a kifogás nem kizárt.

Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésre kerül sor, amelyet a benyújtástól számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt. Az egyeztetés időszakában, illetve a bíróság jogerős döntéséig a kifogásolt intézkedést végrehajtani nem lehet, végrehajtását fel kell függeszteni .

A munkaidő-kedvezmény

A törvény rendelkezik a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményről is. . A munkaidő-kedvezmény az adott munkahelyen működő szakszervezet taglétszámához igazodik, minden három tag után havi két óra, amelybe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be . A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet önállóan dönt, a munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni, erre az időtartamra távolléti díj illeti meg a tisztségviselőt . A fel nem használt munkaidő-kedvezmény, de legfeljebb annak fele - megállapodás esetén - pénzben megváltható, ezt az összeget a szakszervezet csak érdekvédelmi célokra használhatja fel .

A tisztségviselők munkajogi védelme

A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályok azt szolgálják, hogy a tisztségviselőt szakszervezeti szerepvállalása miatt hátrányok ne érjék, de ha az mégis bekövetkezik, bírósági jogvédelemre legyen lehetőség. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges többek között a munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez . A szakszervezet - törvényes határidőn belül - írásban köteles közölni a véleményét a tervezett intézkedésről, és amennyiben azzal nem ért egyet, az egyet nem értés indokait is közölnie kell (az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása az Mt-ben meghatározott eredménnyel járna). A tisztségviselőt megillető védelem a megbízatás idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre vonatkozik, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte .

Kollektív szerződés kötésének joga

Alapvető szakszervezeti felhatalmazás, hogy kollektív szerződés csakis a szakszervezet és a munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervek között jöhet létre . Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai erre felhatalmazzák .

A szakszervezet konzultációs kötelezettsége

A konzultáció az Mt. szerint a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. A konzultációs kötelezettség pontos körülírása és a konzultációs határidők rögzítése - a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően - 2005-ben jelent meg a jogszabályban. Az új szabályok szerint a konzultációnak ki kell terjednie legalább:

1. a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetére,
2. a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekre,
3. a munkakörülményekre vonatkozó szabályokra,
4. azokra a kérdésekre, amelyeket az üzemi tanáccsal kötelezően véleményeztetni, illetve amelyekről azt tájékoztatni kell, valamint
5. a munkáltató és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács megállapodása szerinti egyéb kérdésekre .