Kollektív szerződés

A kollektív szerződés kötésére jogosultak köre
A kollektív szerződést kötő szakszervezet
A reprezentatív szakszervezet
A kollektív szerződés hatálya
Kollektív szerződés módosítása
A kollektív szerződés felmondása
Ágazati hatály

A kollektív szerződés kötésére jogosultak köre

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet . Nem kötelező tehát ilyen formában egyezségre lépni, de a törvény sokhelyütt csak minimumokat állapít meg és a munkavállalók tekintetében az általánoshoz képest kedvezőbb szabályok kikötése érhető el ily módon. Így mindenképpen célszerűnek látszik egzakt módon tisztázni a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint a szerződő felek közötti kapcsolatrendszert.

Minden munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető , amely hatályba lépése után - szakszervezeti hovatartozástól függetlenül - valamennyi, a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozóra kötelező előírásokat tartalmaz. A kollektív szerződés visszamenőleges hatálya a munkavállaló kárára nem érvényesülhet, azaz a már megkötött munkaszerződés az új - kollektív - megállapodás következtében nem válhat terhesebbé.

A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, részvétele esetén viszont - a tárgyalások eredményessége érdekében - köteles együttműködni . A kollektív szerződés megkötésére, illetve módosítására irányuló tárgyalási javaslatot egyik fél sem utasíthatja vissza, illetve a munkáltató csak akkor nem, ha a tárgyalási ajánlatot reprezentatív szakszervezet teszi.

A kollektív szerződést kötő szakszervezet

Lényeges követelmény a szerződést aláíró szakszervezettel, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervvel szemben, hogy érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féltől független legyen. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai felhatalmazzák a szerződéskötésre . A megmérettetés az üzemi tanácsi választásokon történik, az itt elért eredmény lesz mérvadó a szerződéskötési megbízás odaítélésében.

Ha a munkáltatónál csak egy szakszervezet működik, magától értetődik, hogy kollektív szerződést ez a szervezet köthet. A munkavállalói támogatás mértékét azonban itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az imént említett jogosultság ugyanis csak akkor illeti meg az egyedüli érdekképviseleti szervezetet, ha jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezték . Amennyiben ezt az eredményt nem tudták elérni, akkor csak a tárgyalások lefolytatását vállalhatják, az elfogadásról pedig a munkavállalók szavazással döntenek. A voksolás érvényességi feltétele, hogy azon az üzemi tanácsi választásra jogosult munkavállalók - vagyis valamennyi, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló - több mint fele részt vegyen . Abban az esetben, ha a munkáltatónál több szakszervezet is működik és közöttük a kollektív szerződés tartalmát tekintve véleményeltérés nincs, közösen írhatják alá a megállapodást, feltéve, hogy az üzemi tanácsi választáson az általuk állított jelöltek együttesen 50 %-osnál nagyobb támogatást kaptak. Ellenkező esetben szintén a munkavállalók szavazata dönt.

A reprezentatív szakszervezet

Amikor valamennyi - a munkáltatónál képviselettel rendelkező és aláírásra jogosult - szakszervezet közös álláspontot nem tud kialakítani, akkor közülük a reprezentatív érdekképviseleti szervek fogadhatják el a munkavállalók nevében a megállapodást.

Reprezentatívnak ebben a megfogalmazásban azt a szakszervezetet kell tekinteni,

1. amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább a kétharmada tagja;
2. amelynek jelöltjei az üzemi tanácsi választáson - ha több tanácsot választottak, akkor valamennyin együttesen - a leadott szavazatoknak legalább a tíz százalékát megszerezték.

Előfordulhat, hogy a reprezentatív szakszervezetek sem tudnak egymással vagy a munkáltatóval egyezségre jutni, ilyenkor a legtöbb munkavállaló által támogatott reprezentatív szakszervezet - amelyiknek az üzemi tanács választáson leadott szavazatoknak legalább a 65 %-a jutott - képviselheti a megállapodás rögzítésekor a dolgozókat.

Ha zűrzavar támad a felek között abban a kérdésben, hogy ki jogosult aláírni, akkor bármelyik szervezet, amelyiknek a kollektív szerződés megkötése érdekében áll, keresettel fordulhat a munkaügyi bírsághoz, hogy - nemperes eljárásban - döntsön a vitatott kollektív szerződés kötési jogról.

A kollektív szerződést a szerződő felek a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vétel érdekében kötelesek együttesen bejelenteni a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek.

A kollektív szerződés hatálya

A kollektív szerződés - ha azt nem terjesztik ki az ágazatra (alágazatra) - a kihirdetéssel lép hatályba . A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék. A kollektív szerződés hatálya - eltérő rendelkezés hiányában - kiterjed arra a munkáltatóra, amelyik a kollektív szerződést kötötte vagy a szerződés megkötése idején a megállapodásra lépő munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja volt. Annak ellenére, hogy a tagok felhatalmazása szükséges ahhoz, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szerv kollektív szerződést kössön , és az érdekképviseleti szervhez tartozás önmagában is azt eredményezi, hogy az érdekképviselet tagjára a megállapodás kötelező előírásokat tartalmaz, a törvény azt is előírja, hogy ebben az esetben a kollektív szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy hatálya a munkáltatók mekkora körére terjed ki. Kevésbé talányos az a szabály, amely kimondja, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szervhez utóbb csatlakozó tagnál is alkalmazandó a belépés előtt kötött és még hatályos kollektív szerződés, ha ahhoz az újdonsült belépőnél képviselettel rendelkező tagok hozzájárulnak.

A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a megállapodást több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszíti hatályát. A jogutódlás - azaz egy szervezet jogutód melletti megszűnése - a kollektív szerződés hatályára nincs kihatással.

Nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére és helyettesére.

Kollektív szerződés módosítása

Azok a szervezetek kezdeményezhetik és hagyhatják jóvá a változtatást, amelyek az eredeti megállapodáshoz hasonlóan új szerződés kötésére is jogosultak lennének. A kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása céljából a szerződés hatályossága ideje alatt szervezett sztrájk jogellenes.

A kollektív szerződés felmondása

A kollektív szerződést - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződő fél három hónapos határidővel felmondhatja, kivéve a megállapodás megkötésétől számított első hat hónapot, amikor ezt a jogát egyik partner sem gyakorolhatja. A szerződés megszűnését a kontraktusra lépők bármelyike egyoldalú nyilatkozatával elérheti, ahhoz a partnernek sem jóváhagyása, sem beleegyezése nem szükséges, és a felmondási idő leteltével a megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek a jövőre nézve megszűnnek. Az a tény, hogy a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, még nem ok arra, hogy a szerződésből bármelyikük is ne léphetne ki szabadon. Ilyenkor a felmondás következtében a megállapodás csak annál a munkáltatónál veszíti hatályát, amelyiknél valamelyik szerződő fél a kontraktus megszűnését kívánta. Ha az újabb üzemi tanácsi választáson elért eredmények alapján olyan szakszervezet is jogosult lenne kollektív szerződést kötni, amelyik a hatályos megállapodás jóváhagyásában még nem vehetett részt, akkor ez a szervezet a szerződő partnerekhez hasonlóan gyakorolhatja a felmondás jogát.

A kollektív szerződés

1. módosítását,
2. felmondását,
3. hatályának a változását,
4. a hatályának megszűnését a szerződő felek együttesen kötelesek bejelenteni a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek.

Az a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát a minisztériumban letétbe kell helyezni.

Ágazati hatály

Ha a kollektív szerződést olyan munkáltatói érdekképviseleti szerv köti, amelyik taglétszámánál, gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb (reprezentatív munkáltatói érdekképviseleti szervezet), mégpedig azzal a szakszervezettel, amelyik taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva a szabály alkalmazási területén a legfontosabb (ágazati szintű reprezentatív szakszervezet), akkor közös kérelmükre a miniszter a hivatalos lapban (Szociális és Munkaügyi Közlöny) határozattal az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti a megállapodásukat vagy annak egy részét. A miniszter döntésének megváltoztatását a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármelyik szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató kérheti a székhelye szerint illetékes bíróságtól.