Állami lakástámogatás

Az állami lakástámogatás témaköre kapcsán az alábbi cikkekkel találkozhat az olvasó:

1. lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (hétköznapi nevén szocpol),
2. akadálymentesítési támogatás,
3. fiatalok otthonteremtési támogatása,
4. jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,
5. kiegészítő kamattámogatás,
6. kamattámogatás lakóház-felújításra és víziközmű létesítésére,
7. kamattámogatás települési önkormányzatok részére [1993. évi LXXVIII. törvény 64. § (4) bekezdés],
8. kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez,
9. a települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, közművesített építési telkek kialakítása, a városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítése, felújítása, egycsatornás gyűjtő kémények (termofor kémények) felújítása, továbbá nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése, lakbértámogatás, egyházak támogatása nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése és a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése, felújítása, valamint megyei önkormányzatok támogatása idősek otthona létesítése érdekében

A szocpol egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatás, melynek elsődleges jellemzőit témakörünk első cikkében szemléltetjük. Részletesen beszámolunk a támogatás egyéb feltételeiről is, mint például arról, mely eltartott személy után lehetséges annak igénybe vétele.

A szocpol összegével foglalkozó tanulmányunk mértéke kapcsán kiderül, hogy például a gyermek számához igazodik annak összege (pl. az első gyermek után kilencszázezer forint).

Szintén új lakás felépítése, illetve az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása esetén kérhetik a fiatal házaspárok a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését kérhetik. Ebben az esetben azonban a fiatal házasoknak vállalniuk kell, hogy meghatározott időn belül gyermekük születik (így pl. egy gyermek esetén ez az idő négy év).

Következő írásunkból megtudhatja az olvasó, hogy a szocpol igényléséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani, és milyen feltételeket kell nyilatkozatban igazolni.

A megkapott támogatásról szóló tanulmányunk olvasása során megtudhatja az olvasó, hogy a szocpolt azonban csak abban az esetben kapja meg a jogosult, ha saját beruházású lakásépítéskor az építtető a folyósító hitelintézetnek a lakás teljes felépítéséhez kiállított számlákat, illetőleg számlát helyettesítő okmányokat bemutatja, illetve lakásvásárlásnál a hitelintézet közvetlenül az eladó bankszámlájára utalja a vevőt megillető kedvezmény összegét.

Lakásbővítéshez és használt lakás vásárlásához igénybe vehető az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, a félszocpol. A félszocpol feltételei és jogosulti köre megegyezik a szocpolra jogosultakéval, azzal a különbséggel, hogy a félszocpolt az egyéb eltartott családtagok után nem jár. Vonatkozó cikkünkben a félszocpol felhasználhatóságáról és annak összegéről szólunk.

A magánszemélyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében az állam belföldi jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. Témakörünk megfelelő cikkében szólunk a kamattámogatás időtartamáról, annak összegéről, a támogatás igénylésének módjáról.

Mindezeken túl, kiegészítő kamattámogatás vehető igénybe 30 millió forintot meg nem haladó összegű építési költségek vagy vételár esetén. A témát részletező publikációnkban az olvasó megismerkedhet e támogatási forma alapvető jellemzőivel.

Az állami támogatások tekintetében a szocpol mellett a lakáshitelekhez kapcsolódó illetékkedvezmény emelendő ki. Cikkünk tanulmányozása során tájékozódhat az olvasó arról, hogy milyen esetekben jár illetékkedvezmény, valamint a visszterhes vagyonátruházási illeték részleteivel foglalkozunk (pl. mikor nem kell egyáltalán illetéket fizetni).

A szocpol-lakások adásvételének részletszabályaival foglalkozó cikkünk foglalkozik például a szocpol összegének visszafizetésével, illetve annak felfüggesztésével lakáscsere és a lakás elidegenítése esetén.

A lakástámogatási rendszerben 2005. február 1-jétől bevezetett új támogatási formákat ismerhetjük meg a fiatalok otthonteremtési támogatásáról, a központi lakbértámogatásról, valamint a lakáscélú hitelek felvételéhez nyújtható állami kezességvállalásról szóló leírásokból.